Petschacher Gusztáv
| Petschacher Gusztáv | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1890. évi 4. számából. | |
| Született | Gustav Petschacher 1844. február 9.[1][2][3] Bécs[1] |
| Elhunyt | 1890. január 7. (45 évesen)[1][2] Budapest[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petschacher Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petschacher Gusztáv, vezetékneve olykor Petschauer[4] formában is, teljes neve születési német nyelvű formában Gustav Petschacher (Bécs, 1844. február 9. – Budapest, 1890. január 7.) osztrák származású magyar építész. Manno Miltiades apósa.
Élete[szerkesztés]
Petschacher Gusztáv Bécsben született osztrák családban, és szakmai tanulmányait is itt végezte Ferstel és F. Schmidt alatt. 1873-ban a budapesti Sugár úti (ma Andrássy úti) építővállalat hívta Magyarországra, ahol 17 évvel később bekövetkezett haláláig működött. A Sugár út (ma Andrássy út) beépítési rendjének kialakítója, irányítója. Elképzelései szerint alakult ki a Körönd: egy építészeti egységet képező négy épület határolja a teret. [5] A historizáló építészet jelentős képviselője volt, aki neoreneszánsz stílusú bérházépületeiket tervezett a magyar fővárosban.
Fiatalon, 46 éves korában hunyt el. Ybl Ervin véleménye szerint Ybl Miklóshoz mérhető tehetségű építész volt, ám az utókor méltatlanul megfeledkezett róla. Műveit főként a genovai Galeazzo Alessi és Giambattista Castello inspirálta, de felhasznált német, toszkán és római elemeket is.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (46-2-28), leányával és vejével, Manno Miltiadesszel együtt nyugszik. A védett sírt 2022-ben újíttatták fel számtalan sportszövetség, a Görög Intézet, múzeumok, Újpest Önkormányzata, valamint a Nemzeti Örökség Intézete összefogásával.[6]
Ismert épületeinek listája[szerkesztés]
- 1875: Weninger-villa, Budapest, Andrássy út 126.
- 1875–1876: Schwarz-ház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky úton, a mai Arany János utcai metrómegálló helyén – 1945 után elbontották[7]
- 1881: a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének bérháza, Budapest, Andrássy út 88-90.
- 1882: Pallavicini-palota, Budapest, Andrássy út 98. – a második világháborúban súlyos károkat szenvedett az épület
- 1884: Harkányi-palota, Budapest, Andrássy út 4.
- 1884: Terézvárosi Kaszinó, Budapest, Andrássy út 39. – 1908-ban jelentős átalakítások után itt nyílt meg a Párisi Nagy Áruház
- 1886: a Magyar Általános Hitelbank bérháza, Budapest, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán
- 1888–1889: Stern-féle ház, Budapest, Teréz körút 24/a
- 1889 előtt: Hieronymi-villa, Budapest, Andrássy út 106.
- 1889: Petschacher ház, Budapest, József körút 27.
- 1889–1890: Thurn-Rumbach-féle sarokház, Budapest, az Üllői út 36. és József körút 87. sarkán – elkészülését halála miatt nem érhette meg, de az épületet tervei alapján fejezték be
Képtár[szerkesztés]
-
Weninger-villa, Andrássy út 126. -
a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének bérháza, Andrássy út 88-90. -
Pallavicini-palota, Andrássy út 98. -
Thurn-Rumbach-féle sarokház, az Üllői út 36. és József körút 87. sarkán -
a Magyar Általános Hitelbank bérháza, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Stollár Béla utca sarkán -
Petschacher ház, József körút 27.
_6.jpg)
_t%C3%A9r_9.,_1958_Budapest_-_Fortepan_102969.jpg)
._-_Budapest,_Palotanegyed,_J%C3%B3zsef_k%C3%B6r%C3%BAt_27.JPG)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ a b Petschacher, Gusztáv, Gusztáv Petschacher
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ https://telex.hu/gazdasag/2021/03/10/kodaly-korond-pusztulo-muemlekhaz-lakoinak-kalvariaja
- ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2022/4/1/latnivalok-es-kultura-a-fuhrer-a-faban-lako-hajlektalan-es-a-halmozott-vilagoroksegek-a-kodaly-korond-tortenete Hozzáférés: 2023.02.05
- ↑ Felújított sírja a Görög Intézet honlapján, 2022-06-24
- ↑ https://24.hu/kultura/2019/03/30/arany-janos-utca-bajcsy-zsilinszky-ut-ismeretlen-budapest/
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Petschacher Gusztáv Budapest100
- Az Andrássy út elfeledett építésze – 175 éve született Petschacher Gusztáv
További információk[szerkesztés]
- Ybl Ervin: Petschacher Gusztáv építészete In: Magyar Művészet, 1932
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 78-80. o.
